Melléklet

A gimnázium tanárai 1945-ig:

Aba Irma Zsófia	magyar–francia	1944–1947
Balassa József	magyar–német–görög	1909–1916
Balázs István dr.	természetrajz–földrajz–vegytan	1930–1932
Barcsay Kálmán	testnevelés	1940–1945
Bán Aladár	magyar–latin	1908–1918	A Magyar Néprajzi Társaság főtitkára lásd még itt .
Bátori Ármin	természetrajz–-földrajz	1911–1918
Bátky Zsigmond	testnevelés	1940–1945
Betkowsky Jenő	magyar–latin–francia	1939–1940
Bodor Aladár dr.	magyar–latin	1918–1939
Bodor József dr.	magyar–latin	1932–1933
Csehély Aladár	magyar–német–gyorsírás	1929–1945
Czeglédi Miklós	rajz–geometria–szépírás	1940–1942
Danielisz Lajos	testnevelés	1922–1930
Dávid Lajos dr.	matematika–természetrajz–szépírás	1916–
Dávid László	magyar–latin	1941–1942
Dobóczky József dr.	latin–görög	1937–1938
Elekes István	földrajz–természetrajz–mennyiségtan	1908–1922
Éry Emil	latin–történelem	1928–1939
Farkas Soma	magyar–német	1908–1922
Farkasfalvi Kornél	természetrajz–földrajz	1932–1939
Fellegi Alajos	rajz–geometria	1911–1920
Fényi András dr.	magyar–latin	1942–1949
Fodor Gyula dr.	latin–görög	1908–1918	1917-1918 igazgató
Gács István	latin–német	1933–1946
Gajdátsy Lajos	magyar–olasz	1943–1944
Gazdag Lajos	magyar–latin	1922–1923
Gondi Ferenc	latin–német	1941–1942
Gyergyai Dezső	magyar–latin–görög	1909–1928	1922-ben igazgató
Győri János	természetrajz–mennyiségtan	1919–1944
Haitsch Samu	német–földrajz–természetrajz	1908–1918
Hajba Károly	történelem–földrajz–gyorsírás	1925–1928
Happ József	latin–német	1918–1921
Haszler Károly	latin–német	1924–1936	1924-1936 igazgató
Háklár Imre	magyar–latin	1935–1941
Hegedűs István	történelem–földrajz	1908–1918
Hock János	testnevelés	–
Hodinka László dr.	latin–francia	1937–1941
Hommer József	latin–görög	1919–1921
Horváth Péter dr.	természetrajz–vegytan	1943–1949
Janson Vilmos	magyar–latin	1919–1939
Járaí József	német–olasz	1941–1942
Kende Ferenc	magyar–latin	1921–1922
Keresztes Magda	magyar–történelem	1944–1946
Kis Kálmán	matematika–fizika	1942–1945
Kiss László	magyar–latin	1928–1946
Klima Lajos	magyar–latin	1917–
Koczab Frigyes dr.	latin–történelem	1918–1935
Kocsis Lajos	testnevelés	1916–1917
Koczkás Gyula dr.	természettan–mennyiségtan	1942–1946
Koppány István	magyar–latin	1942–1943
Korber Ernő Károly dr.	matematika–fizika–jog	1931–1936
Korpás Ferenc	magyar–latin	1919–1924	1919-1924 igazgató
Kovács Miklós	magyar–német	1918–1924
Kőnig József	latin–német	1923–1939
Kuhár Miklós	testnevelés	1938–1939
Kuncz Aladár dr.	magyar–latin	1923–1941	író, újságíró, az Erdélyi Helikon szerkesztője
Kunfalvi Rezső	matematika–fizika	1936–1946
Lukinich Imre dr.	történelem	1914–1916	történész, az MTA tagja
Luksz József	mennyiségtan–természettan	1944–1945
Nagy Artúr dr.	magyar–német–olasz	1940–1941
Nagy Béla	mennyiségtan–természettan	1929–1931
Nagy István	magyar–latin	1919–1939
Nyisztor János	testnevelés
Olofson Gusztáv	mértan–rajz	1908–1917
Örvös Károly	rajz–geometria
Parcsetich Vince	magyar–történelem–filozófia	1910–1922
Perlaky Gábor	természetrajz–földrajz	1920–1930
Pethó Sándor dr.	történelem–földrajz	1909–1918	újságíró, a Magyar Nemzet alapítója
Petrován Oszkár	magyar–német	1921–1922
Pétergál Henrik dr.	magyar–német	1916–1918
Póka Gyula	mennyiségtan–-fizika	1912–1943
Podharszky Kálmán	természetrajz–földrajz	1928–1932
Pongrácz Alajos dr.	magyar–német–olasz	1939–1942
Posch Jenő	magyar–latin	1916–1917
Priváry Géza	latin–történelem	1918–1920
Schlachta Ferenc	testnevelés	1932–1933
Schmidt. A. István	természetrajz–földrajz	1939–1945
Simonyi Béla	latin–történelem	–1925
Simsay Lajos dr.	latin–görög	1920–1922
Sípos Lajos dr.	magyar–francia	1932–1939
Soós Sándor dr.	matematika–fizika	–1925
Szabó Dénes	magyar–latin	1939–1941
Szíjgyártó László	magyar–latin	1942–1944
Szilasi Vilmos dr.	latin–görög–matematika	1910–1918
Takács János dr.	latin–görög-olasz	1940–1946
Takó János	történelem–földrajz	1944–1945
Tálasi István dr.	magyar–német	1939–1942
Temesi (Hermann) Győző	történelem–földrajz	1918–1922
Tokody László dr.	természetrajz–földrajz	1940–1943
Tomcsányi Béla	testnevelés	1916–1922
Udvarhelyi (Uhlitz) Ágoston	történelem–földrajz	1929–1947	igazgatóhelyettes, cserkészparancsnok
Ifjú Újházy László		1918–1922
Várady Zoltán dr.	magyar–latin	1941–1947	1941–1947 igazgató
Varannai István	magyar–latin	1924–1933
Vargha Ferenc dr.	magyar–latin	1932–1949
Végh János	magyar–francia	1938–1949
Vitéz Mátyás	rajz–geometria	1925–1946
Vizsolyi Gyula	latin–görög	1939–1944
Zachár Emil dr.	magyar–latin–történelem	1929–1932
Závodszky Levente dr.	latin–történelem	1916–1918
Zeller Tibor dr.	természetrajz–földrajz	1931–1940
Zsigmond Géza	testnevelés	1930–1946
Zayzon Miklós

Tanárok 1945-tól:

Aba Irma Zsófia	magyar–történelem	1945–1946
Apáthy Istvánné dr.	matematika	1985–1997
Bakó András	szakoktató	1983–
Bagi György	testnevelés	1982–1985
Ballai Mihály dr.	magyar–latin	1952–1966
Balázs Jenő	testnevelés	1963–1968
Balogh Endre dr.	történelem
Barabás Tibor	szakoktató	1968–1969
Bárány Sándor	matematika–fizika
Baskiné Lipka Gabriella	magyar–(orosz)	1999–2003
Básty Lajos	szakrajz–műszaki ismeretek	1964–1967
Bánóczy Györgyné	magyar–történelem–német	1957–1958
Bedó Péter Balázs	mérnök	2002–2003
Bekuny László	műszaki tanár	1970–1973
Berg Piroska	angol	2002–2010
Bernáth Kálmán dr.	hitoktató paptanár
Bihari Györgyné	orosz–történelem	1971–1975
Birta Istvánné	orosz–történelem	1980–1983
Bohus Magda	latin–magyar	1962–1970
Bojtár Endréné	történelem–orosz	1963–1974
Bolla Éva	matematika–fizika	1970–1985	1986–2006 igazgatóhelyettes
Borbély Jenő	szakoktató	1972–1979
Bucsy Károly	műszaki tanár	1967–1991
Bujtás Attila	műszaki tanár	2005–
Bulyáki Lajos	matematika–fizika	2003–2010
Busa Istvánné
Buschi Emilné	matematika
Bükkfejes György	műszaki tanár	1987–
Czynolter Károly	magyar	1983–1985
Cserháti István	szakoktató	–1998
Csiki Anita	német	1993–1998
Csiki Szász Dezsőné	magyar–földrajz	1957–1958
Csisztay Gizella	könyvtáros	1983–1993
Csizmarik István	szakoktató	1980–2010
Csókásné Gémesi Ildikó	magyar–történelem	1981–
Csurgó László	szakoktató	1976–1999
Dalos Péter	szakoktató	1962–1979
Deák Imre	testnevelés	1969–1979
Debreczeni Andrea (2003-tól Lovas Andrea)	angol	2002–
Derecskey Tibor	műszaki tanár	2005–
Dér (Dörner) András	műszaki tanár	1997–1996
Diener Györgyné	matematika–fizika	1974–2009
Dobó Piroska	magyar–történelem	1980–1986	1980–1982 igazgatóhelyettes
Dobos Elemér	szakoktató	1981–1988
Dohi Éva	informatika	2011–
Dolgos Miklós	fizika–elektrotechnika	2010–2012
Dorozsmai Károly	informatika	1992–	2007–igazgatóhelyettes
Drucker Zsolt	német	1999–2000
Eördögh László	matematika–fizika	1962–1969
Farkas Tamás	szakoktató	1979–1995
Fatalin László dr.	matematika–fizika–elektrotechnika	2011–
Fábik Ernő	magyar–történelem	1958–1973
Fehér Jenő	szakoktató	1975–2011
Fehér József	szakoktató	1963–1996
Fehér Katalin	matematika–fizika–számítástechnika	1988–1998
Fehér László	szakoktató	1969–1973
Fekete Sándorné	orosz	1976–1989
Fekete Szilveszterné	magyar–történelem	1980–1998
Felföldi Mihály	rajz	1946–1957
Fényi András dr.	magyar–latin	1942–1949, 1957–1962
Fosztó Csaba	műszaki tanár	2010–
Frakovics Irén	szakoktató
Gazdag Miklós	–	1961
Gál Zoltán dr.	történelem–földrajz	1954–1970
Gál Zoltán	műszaki tanár	2003–
Gerbovits Lajos	szakoktató	1974–1985
Gehér József	matematika–fizika	1961–1970
Gerséné Varga Ildikó	földrajz–biológia	2000–2001
Gíró Szász László	orosz–történelem	1957–1976
Gódor Péter	szakoktató	2004–2007
Gömöri Pálné dr.	latin–német	1952–1970
Göndöcs Lászlóné dr.	magyar–francia	1950–1957
Gulyás Viktor	szakoktató	2011–
Gyuricza János	matematika–fizika	1982–1986
Hajósné Pataki Katalin	ének	2001–2010
Halmos Imre	testnevelés	1958–1963
Hanczvikkel Adrienn	biológia–földrajz	2009–
Hangya Gábor	szakoktató	2006–
Haraszti Sándorné	magyar–német	1951–1972
Hardy Zsigmond	német–francia–magyar–matematika	1956–1976
Helényi Ferenc dr.	latin–német	1953–1957	1957–1971 igazgató
Hegedűs Andrea dr.	könyvtáros	2009–
Hegedűs István	testnevelés	1948–1949	lásd még itt
Hegedűs János	műszaki tanár	1989–2006
Hegedűs Jánosné	fizika–kémia	1990–
Hegedűs Judit	magyar	2003–
Hegedűsné Gyarmathy Erzsébet	matematika–fizika	2000–
Hetényi Piroska	magyar–német	1987–1989
Hevesi György	műszaki tanár
Hevényi Attiláné	könyvtáros	1993–2009
Honti Gáborné	matematika	2009–
Horányi Péterné dr.	biológia, kémia	1958–2001
Horny Oszkárné	ének–orosz	1955–1965
Horváth Katalin	matematika–fizika	1977–1985
Horváth Lászlóné	filozófia	1958–1962
Horváth Péter dr.	biológia–kémia	1942–1962
Huszti Tibor	műszaki tanár	1977–	2001– műhelyfőnök
Idei Antal	matematika–fizika	1985–1987
Innovay Jánosné dr.	matematika–fizika	1957–1958
Jancsó Ferenc	matematika–fizika	1957–1972
Jankovics Anita (2007-tól Prorokné)	német	2004–
Jenei Mihály	szakoktató	1990–2010
Jónácsik Gyula	szakoktató	1963–1971
Joszkin Dorottya	német	1992–1993
Juhász Ferenc	latin–történelem–orosz	1954–1959
Juhász Gábor	szakoktató	2000–
Kaiser László dr.	biológia–földrajz	1952–1965
Kaposvári Attila	informatika	1999–2000
Kasuba György	műszaki tanár	2007–
Kaszás Judit	magyar–történelem	1983–
Katona Jenőné	matematika–fizika	1999–2005
Katona Zoltánné	földrajz–biológia	2001–2005
Kazy Dezső	műszaki tanár	1957–1978	igazgatóhelyettes
Kádár Kenese György	műszaki tanár	1971–1972
Kecskédi Petra	számítástechnika	2004–
Kelemen Ferenc	szakoktató	1965–1995	műhelyfőnök
Kepes Jenő	matematika
Keresztély Ernő dr.	történelem–latin	1943–1957	az esti tagozat igazgatója
Kétyi László	hitoktató paptanár
Kincses Anita	német	1998–1999
Király Istvánné	könyvtáros	1974–1978
Kiss Imre	műszaki tanár	1987–
Klenner Aladár dr.	magyar–német	1958–1971	igazgatóhelyettes
Kock Hugóné	testnevelés	1956–1964
Komáromi Attiláné	német	1991–1999
Korognai Károlyné	magyar–filozófia	1976–2002
Kovács Andrea Ágnes	műszaki tanár	2010–2012
Kovács Dávid	szakoktató	2011–
Kovács Zoltán	mérnöktanár	2007-2008 és 2010–
Kovács Zoltán	magyar–(történelem)	2002-2003
Kovácsházi Zoltán	műszaki tanár	2011–
Kónig György	szakoktató	1975–1976
Krupp Róbert	műszaki tanár	1976–
Lackner Géza	magyar–német	1986–1989
Laskovics Zsolt	műszaki tanár	2010–
Lakatos Gabriella
Laukó Károlyné dr.	magyar–orosz	1966–1971
Lázár László	szakoktató	1969–1979
Lengyel László	műszaki tanár	1960–1974
Lerner Gábor	műszaki tanár	2013–
Limbach Jenő	testnevelés	1975–2000
Lippai József	szakoktató	2011–
Ludvik Csaba	angol–történelem	1999–
Magyar Sándor	műszaki tanár	1976–1989	1976–1986 igazgató
Majer Zsuzsa	ének	2010–
Mannheim Ferencné dr.	orosz	1951–1959
Markó Mónika (Szászné Markó Mónika)	biológia–földrajz	2005–
Márton Péter	testnevelés	2000–
Mezei Piroska	magyar	1990–1992
Mészáros Ákos	kémia–ének
Mészáros Jenőné	matematika–ábrázoló geometria
Mihályi István	műszaki tanár	1975–2000
Mikus Imre	szakoktató	1979–2001
Mirth Gizella	ének–orosz	1954–1960
Monda Pál	szakoktató	1979–1998
Munkácsy Lászlóné	matematika–fizika
Nagy Judit	angol	2010–
Nagy Tibor	mérnöktanár	2003–2005
Nahalkáné Czédulás Margit	matematika–fizika	1982–1986
Neuhohr Vilmos	szakoktató	1965–2011
Nyíri Gábor	műszaki tanár	2000–2007
Ocskó Gyula	műszaki tanár	2000–
Orosházi Lajos	kémia–biológia	1957–1962
Orosz Pál	testnevelés	1968
Oroszlán Imre	szakoktató	1975–1977
Otta Endre	földrajz–történelem	1953–1980
Pacsi József	szakoktató
Papp Ernő	magyar–történelem–földrajz	1957–1992
Papp Gyula		1955–1958
Papp József	német	1990–1998
Pappné Csurgai Ildikó	német	1990–2001
Parti Gábor	magyar–történelem	1994–
Parti Gáborné	angol	2000–
Pálos György dr.	matematika–fizika	1962–1968
Pálffy Zoltánné	történelem–földrajz	1957–1977
Pátkai Györgyné	matematika–fizika	1952–1978	1974–1976 igazgatóhelyettes
Pátrovics Botond	számítástechnika, szakoktató	2000–2010
Pázmány Béla	matematika–fizika	1946–1952
Pikó Ágota	matematika–fizika	1993–2004
Peitsik Árpádné	matematika–fizika	1954–1964
Petróczy Györgyné	műszaki rajz	1967–2000
Pénzes János	matematika–fizika	1973–1977 1983–1997
Péteri Károlyné	magyar–olasz	1960–1973
Philippovics Győzőné	orosz–német	1972–2012
Pletser József	műszaki tanár	1972–2012	1986–2001 igazgatóhelyettes 2001–2011 igazgató
Polgár Mihályné dr.	matematika	1986–2006
Pusztai Ferenc	mérnöktanár	1970–1978 2006–
Radnai Antal	matematika–fizika	1959–1974	1972–1974 igazgató
Rajmon Gyula	történelem–orosz	1985–1992
Rock Edéné	matematika–fizika	1959–
Ritecz Józsefné dr.	biológia–földrajz	1975–1978	1978–1979 igazgatóhelyettes
Rostás Ferenc	szakoktató	1965–1969
Sain Márton	matematika–fizika	1959–1961
Sasvári Ferenc	műszaki tanár	1976–1990	tagozatvezető
Sárkány János	szakoktató	1965–1973
Schág Mária	matematika–fizika	1949–1961
Schili Zoltánné	műszaki tanár	1970–1974
Schrenher Károlyné	matematika
Sopronyiné Sándor Valéria	német	1991–2009
Stróbel Ernő	matematika–fizika	1950–1959
Sulyok Tamás	műszaki tanár	1999–2000
Szabados János	szakoktató	1965–1979
Szabó Dénes	ének	1955–1957
Szabó Ede	szakoktató	1980–1998	műhelyfőnök
Szabó Rudolf	magyar–orosz	–1980
Szabó Zoltán	testnevelés	1949–1968
Szakács Ferencné	fizika–(matematika)	1999–2001
Szalai József	matematika–fizika	1975–2010	1982–2010 igazgatóhelyettes
Szalai László	műszaki tanár	1989–	1998–2001 műhelyfőnök 2002–2011 igazgatóhelyettes
Szászné Molnár Erzsébet	matematika–fizika	1988–1995
Szefcsek Gábor	szakoktató	1964–1969
Szegő Dénes	testnevelés	1968–1994
Szenes Györgyné	informatika	2006–2007
Szénásiné Fehér Anita	matematika	2009–
Székely Imre	magyar–angol	1969–1980
Székely Gáborné	informatika	2007–2012
Szuhánszky István	műszaki tanár	2009–
Szűcs Ferenc	szakoktató	2001–
Szőcs Anikó	német	2006–
Takács Ilona	filozófia
Tamás Gyula	műszaki tanár	1970–1990
Tankovics József	magyar–történelem
Tátrainé Németi Emese	matematika	1985–1990
Temesvári Zoltánné	matematika	1977–1993
Ther Mária	magyar–történelem	1982–1991
Tihanyi Károly	magyar–latin	1946–1957
Tóvizi Tibor	műszaki rajz	1997–1998
Tóth Andrásné (később Balláné Vándor Zsuzsanna)	műszaki tanár	1974–2012
Tóth Árpád	magyar–történelem	1957–1963
Tóth Csaba	fzika–matematika	1998–1999
Tóth Géza	rajz-kémia	1954–1957
Tóth Endre	műszaki tanár	2011–
Tóth Imre	matematika–fizika	1982–1993
Tóth Károly	testnevelés	1985–
Tóth Lajosné	történelem–földrajz	1959–
Tóth László	mérnöktanár	2002–	2012– igazgatóhelyettes
Udvarhelyi Piroska	matematika–fizika	1961–1970
Újvári Pál	mérnök tanár	1966–1974
Urbán Jánosné	matematika–fizika	1954–1968
Vadász Gábor	mérnök	2003–2005
Vagyóczki Imre	szakoktató	1999–2002
Varga Béla	szakoktató	1964–1968
Vargha Ferenc dr.	magyar–latin–angol–orosz	1941–1957
Varga Péter	magyar–történelem	1997–2000
Varró Lajos	műszaki tanár	1978–1986	1978–1986 igazgatóhelyettes 1986–2001 igazgató
Végh János	magyar–francia	1937–1962
Viszlai Ferencné	német–történelem	1999–
Vitéz Gáborné	biológia–kémia	1956–1959
Werner Reinhard	német	1989–1991
Zachár Emil dr.	magyar–latin–történelem–kémia	1953–1958
Zántó Edina dr.	magyar–történelem	1998–	2010–2012 igazgatóhelyettes 2012– igazgató
Zsilka István	szakoktató, oktatástechnikus	1975–

Megjegyzés:

A táblázat azért ilyen hézagos, mivel 1949-1979-ig a tantárgyfelosztásokból csak néhány áll rendelkezésre. Emiatt előfordulhatnak hibás adatok, ezekért elnézést kérek.

Néhány híressé vált egykori tanár, tanítvány:

Ábrahám Kálmán (Budapest, 1931. június 27.-1994)

MSZMP politikus, 1980-1985-ig parlamenti képviselő. Gépészmérnök, közgazdász. 1977-1984-ig építésügyi és városfejlesztési miniszter.
Bán Aladár (Várpalota, 1871. november 3.-Budapest, 1960. szeptember 26.)

Költő, műfordító, irodalomtörténész, folklorista. Cisztercita szerzetesnek készült, majd kilépett a rendből és Budapesten bölcsészeti doktorátust szerzett. 1897-1901-ig temesvári, 1901-1934-ig budapesti gimnáziumi tanár, címzetes gimnáziumi igazgató. A Turán című folyóirat szerkesztője volt. Finn és észt költőktől nagy számú műfordítása jelent meg, ( pl. Kanteletar. A finn népköltészet gyöngyei. Bp. 1902, A finn nemzeti irodalom története Bp.1926) A Magyar Néprajzi Társaság főtitkára is volt.
Dávid Lajos (Kolozsvár, 1881. május 28.-1962. január 9.)

Matematikus, egyetemi tanár. Tanulmányait Göttingenben, Kolozsváron és Párizsban végezte. 1910-ben a kolozsvári, 1916-ban a budapesti egyetem magántanára, 1919-tol a budapesti polgári iskolai tanárképző főiskola, 1925-től a debreceni tudományegyetem tanára. Főleg függvénytannal foglalkozott, továbbfejlesztette és általánosította a Gauss-féle aritmetikai-geometriai középarányos elméletét. Fő műve: A két Bólyai élete és munkássága, Bp. 1923.
Eisemann (Egresi) Mihály (Paripás-, 1898. június 19.- Budapest, 1966. február 15.)

Zeneszerző, 1916-ban érettségizett. A Zeneakadémián Kodály Zoltán és Weiner Leó tanítványa volt. Operettjei Európa-szerte sikert arattak. Legnépszerűbb művei: Egy csók és más semmi, Fekete Péter, Bástyasétány 77.
Glatz Ferenc (Csepel, 1941. április 2.-)

Történész. 1959-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban, 1964-ben szerzett diplomát az ELTE-n. 1965-től a Századok című folyóirat szerkesztőbizottsági titkára, 1968-tól az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa, 1988 óta igazgatója. 1979-től a História felelős szerkesztője. 1975-től az ELTE-n tanít, kandidátus (1975), a tudomány doktora (1989), 1990-től egyetemi tanár. 1989-90-ben művelődési miniszter volt. 1993-tól az MTA tagja, 1996 óta elnöke. Fő kutatási területe a magyar történettudomány, művelődés és politika XX. századi története, valamint módszertani kérdések.
Hegedűs István (1924 okt. 23-1956 okt. 24.)

Testnevelő tanár volt a Fáyban. 1949-ben országos öttusa bajnokságot nyert. Róla mintázták az új húszforintos allegorikus alakját. Az 1956-os forradalom idején a harcok áldozata lett.
Kaló Flórián (Budapest, 1932. június 12.-)

Színművész, színműíró. 1950-ben érettségizett, a Színház és Filmművészeti Főiskolán 1950-1954 között tanult. 1954-61-ig a szegedi Nemzeti Színház, 1961 óta a József Attila Színház tagja. 1953-tól filmekben is szerepel. Jászai Mari-díjas (1974), Érdemes Művész (1986). Főbb művei: Mi történhet- (1976), Pajzán históriák (1986), Gyilkosság a szeretetotthonban (1989, színmű).
Koczkás Gyula (1905-1983)

A Fáy természettan - mennyiségtan tanára volt 1942-46-ig. Ezután egyetemi tanárként dolgozott . Fizikus volt, a radioaktív sugárzás orvosi alkalmazásában, a sugárterheléssel kapcsolatos dózisok meghatározására dolgozott ki új, úttörő módszereket. Bay Zoltán munkatársa volt.
Kopeczky Lajos (Budapest, 1935. július 26.-)

Újságíró. 1954-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban. 1954-1959 között elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karát. A diploma megszerzése után 1969-ig építészmérnök, emellett a Magyar Televízió külső munkatársa. Zenekari oboajátékosként is fellépett. 1969-től az MTV-ben gazdaságpolitikai műsorok (Szaldó) és művészeti műsorok (Művészeti Magazin, Muzsikás Fiatalok) szerkesztő riportere. 1985-től a Sportosztály munkatársa volt 1995-ig.
Kroó Norbert (Budapest, 1934. szeptember 19.-)

Fizikus, egyetemi tanár. 1952-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban. Szakterülete a szilárdtestfizika, az optika és a neutronfizika. Akadémikus, 1998-99-ben az Oktatási minisztérium helyettes államtitkára, 1999-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
Kuncz Aladár (Arad, 1885. dec. 31.-Budapest, 1931. jún. 24.)

Író, újságíró. A kolozsvári piarista gimnáziumban, majd a budapesti egyetemen tanult, magyar-latin-görög szakon. 1907-ben doktorált Toldy Ferencről szóló tanulmányával. A VI. kerületi gimnázium tanára, az oktatási reformért küzdő tanármozgalom tagja volt. 1914-ben a háború kitörésekor Franciaországban nyaralt, letartóztatták és a háború végéig internálták. Regénye, a Fekete kolostor, amelyet több nyelvre is lefordítottak, ezt az időszakot dolgozza fel. A Nyugat munkatársa, Ady, Babits és Kosztolányi és Babits barátja volt, részt vett a Jászi Oszkár vezette Országos Polgári Radikális Párt megalapításában. 1923-tól Kolozsváron az Ellenzék című lap irodalmi szerkesztője, 1928-tól az Erdélyi Helikon szerkesztője volt, Bánffy Miklós főszerkesztő és Áprily Lajos mellett. Az erdélyi magyar, német és román együttélés, Erdély önálló kulturális szerepének, a transzilvanizmus gondolatának egyik kidolgozója. 1923-31-ig a Fáy András Gimnázium állományában volt, ez idő alatt végig szabadságon.
Makara B. Gábor (Budapest, 1939.01.21. -)

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották 2004-ben. Szakterülete a neuroendokrinológia. Főbb Díjai: Széchenyi-díj: 2011; Magyar Érdemrend középkeresztje: 2014. Közel háromszáz publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven.
Lukinich Imre (Varjas, 1880. április 4.- Budapest, 1950. május 16.)

Történész. A kolozsvári egyetemen 1902-ben szerzett tanári diplomát. 1902-től a székelyudvarhelyi főreáliskola, 1905-től a dési gimnázium tanára. 1909-től magántanár a kolozsvári egyetemen, doktorátusát Erdély történetéből szerezte. Kutatási témája volt a Rákóczi-szabadságharc és az újkori magyar-lengyel kapcsolatok története is. 1912-1918-ig a VIII. kerületi gimnáziumban, és annak fiókintézetében, a Fáy jogelődjében tanított. 1918-23-ig a pozsonyi, 1929-1949-ig a budapesti egyetem tanára. 1931-1949-ig az MTA tagja, 1924-1929 között az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója volt.
Pálos Zsuzsa (Budapest, 1945-)

Színésznő. 1965- jelmeztervező-gyakornokként a Vígszínházban dolgozott. 1969-ben a Színház-és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A József Attila Színház tagja volt. Vizsgaelőadása Balázsovits Lajos partnereként Szép Ernő Azra című költői játékának címszerepe. Sokszor szerepelt filmekben, TV- játékokban. (Pl.: Paradicsomi Játékok, Eltávozott nap, Én vagyok Jeromos, Poldini úr)
Pethó Sándor (Pásztori, 1885. március 1.- Balatonfüred, 1940. augusztus 25.)

Újságíró, történész. 1909-1918-ig középiskolai tanár. 1912-1914 között az Élet című lap, 1920-tól a Magyarság munkatársa, 1934-1938-ig főszerkesztője. 1938-ban a Magyar Nemzet alapítója volt. Autóbaleset áldozata lett.
Pléh Csaba (Sárisáp, 1945. november 20.-)

Pszichológus, 1964-ben érettségizett. Pszichológusi (1969) és általános nyelvészeti (1973) diplomát szerzett az ELTE-n. 1969 óta az ELTE pszichológiai, majd általános pszichológiai tanszékén dolgozik, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanár a JATE-n.
Poszler György (Kolozsvár, 1931. június 12.-)

Esztéta, irodalomtörténész. A kolozsvári piarista gimnáziumban, majd 1945-49 között a Fáy András gimnáziumban tanult, ott is érettségizett. Az ELTE-n magyar-történelem szakos diplomát szerzett 1953-ban. 1953-tól a mosonmagyaróvári, 1955-től a szombathelyi mezőgazdasági technikumban, 1960-tól a felsőfokú tanítóképző főiskolán tanított. 1964-től a Népművelési Intézet, 1968-tól a Művelődésügyi Minisztérium munkatársa volt. 1972 óta az ELTE esztétikai tanszékén, és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanít. Az irodalomtudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár. 1990-től az MTA tagja. Könyvei jelentek meg Lukács Györgyről, Szerb Antalról, foglalkozik esztétikai neveléssel és műfajelmélettel is.
Reményi Károly (Pestszenterzsébet, 1934. március 31. -)

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1998). Széchenyi-díjas (1997). Okl. gépész- és villamosmérnök, energetikus, ny. egyetemi tanár, Segner Hungaricus-díjas (1975). Kutatási területe az energetika és az égéselmélet. A Villamosenergia-ipari Kutatóintézet tudományos igazgató-helyettese 1970-1992-ig, 2004-ig kutató professzor. 1990-től egyetemi tanár a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának Energetika Tanszékén. Energia Világkonferencia (World Energy Council) magyar nemzeti bizottságának elnöke.
Szilasi Vilmos (Budapest, 1889. január 19.- Locarno, 1966. november 1.)

Filozófus. Latin-görög-matematika szakos középiskolai tanár volt 1918-ig. Az első világháború után emigrált Németországba. Edmund Husserl tanítványa volt, tőle vette át Freiburgban a Filozófiai Intézet vezetését. Hitler hatalomra kerülésekor Svájcba költözött, ahonnan 1947-ben tért vissza Freiburgba. Munkásságában a természettudományok és a filozófia egységét hangsúlyozta. Évtizedekig levelezett Babits Mihállyal, Déry Tibor nagybátyja volt.
Szurovy Géza (Szombathely, 1917. augusztus 25.- Budapest, 1999. szeptember12.)

Geológus, olajkutatással foglalkozott. Részt vett a nagylengyeli és az algyői kőolajmező feltárásában. 1955-59-ig Kínában, 1961-69 között Bagdadban, majd 1972-75-ig Tripoliban dolgozott. 1980-tól címzetes egyetemi tanár volt. 1952 óta a műszaki tudományok kandidátusa. 230 cikke és 9 ismeretterjesztő könyve jelent meg. (A kőolaj regénye, 1993) Az 1983-as évkönyv egyik összeállítója volt.
Takács Marika (Budapest, 1939-1994)

Újságíró, elóadóművész. 1957-ben érettségizett a Fáy András Gimnáziumban. A Magyar Televíziónak a kísérleti adás kezdetétől bemondónője volt, az egyik legkedveltebb televíziós személyiséggé vált. Filmekben is szerepelt (pl. Zenthe Ferenc oldalán.) Az 1983-as jubileumi ünnepség egyik szereplője volt.
Tálasi István (Laskó, 1910. július 12.-Budapest, 1984. április 17. )

Néprajzkutató, az ELTE egyetemi tanára. A kunszentmiklósi gimnázium elvégzése után Eötvös - Kollégistaként felvették a Budapesti Tudományegyetemre, ahol 1933-ban szerzett diplomát. Győrffy Istvánnál doktorált A kunsági pásztorkodás című munkájával. Turkológiával is foglalkozott. 1939-1942-ig magyar-német szakos tanárként dolgozott a Fáyban. Szakterülete a magyar népi állattartás, földművelés kutatása. 1976-tól az MTA tagja, 1951-1980-ig a tárgyi néprajz tanszékvezető tanára, 1957-1963-ig a Bölcsészkar dékánja volt.
Tokody László (Budapest, 1898-1964)

1940-1943-ig a Fáy földrajz-természetrajz tanára. Szakterülete az ásványok és kristályok kutatása. 1941-től az MTA levelező tagja volt.
Vizi Elek Szilveszter (Budapest, 1936. december 31.-)

Orvos, agykutató. 1955-61-ig a Budapesti Orvostudományi Egyetem hallgatója volt. 1981-től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgató-helyettese, majd főigazgatója. 1990-től az MTA tagja, 1996 óta alelnöke. A központi idegrendszer kutatásával foglalkozik.

Néhány egykori tanár, illetve diák visszaemlékezéséből:

Bucsy Károly:

1919-ben születtem, 1937-ben érettségiztem a Fáy András Gimnáziumban. A mi osztályunk még reálosztály volt, 1934-től hívták az iskolát egyszerűen gimnáziumnak. A Műegyetemen végeztem, mérnök tanári képesítést is szereztem. A repülés mindig is érdekelt. A világháborúban repülő főhadnagyként vettem részt. Szilágysomlyón és Hároson végeztem a tartalékos tisztképző iskolát, utána Kassán a repülőakadémiát. Először Újvidéken szolgáltam, itt olasz vadászgépen repültünk, aztán német Messerscmidt - gépeken- ezek nagyon jó gépek voltak. A háború kegyetlensége ellenére az ellenséges gépek pilótái között is működött egy sajátos becsületkódex: amikor lelőtték a gépemet, egy amerikai pilóta mellém repülve kézjelzésekkel figyelmeztetett, hogy ég a gép hátulja, ugorjak ki.
1945-46-ban amerikai hadifogságba kerültem Dél-Bajorországba. Minket, tiszteket viszonylag jó körülmények között, komfortos barakkokban helyeztek el.
A háború után nehéz volt elhelyezkednem - dolgoztam sofőrként, autóbuszvezetőként is. A hatvanas évektől évtizedekig a Fáyban szakmai tárgyakat, például gépjárművillamosságtant tanítottam. A mérnöktanári diplomát ugyanis csak későn szerezhettem meg. Így azon kevesek egyike vagyok, akik tanultak és dolgoztak is a Fáyban.
Egyébként, mint a természetet szerető ember, gombaszakértői vizsgát is tettem, a mai napig felismerem az erdőben található fajtákat.

Dlustus Béla:
1923-1931-ig voltam a Fáy András Reálgimnázium tanulója. 1928-ig még a barakképületben, illetve a Mester utca 65-ös bérházban tanultunk. Aktív részese voltam a Guszti bá', azaz Udvarhelyi Ágoston vezette cserkészcsapatnak. Részt vettünk az angliai világtalálkozón, a Jamboree-n is, ahol fúvósaink, akik között én is játszottam, nagy sikert arattak. Koczab Frigyes volt az osztályfőnökünk, akire mindvégig szeretettel gondoltunk vissza - ő több tanulmányt is írt az akkoriban megjelenő Értesítőkbe. 1931-ben érettségiztem, 1937-ben német-angol szakos középiskolai nyelvtanári, 1939-ben német-angol szakos gazdasági szaktanári, majd jóval később, 1953-ban orosz nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szereztem. 1937-től 1979-es nyugdíjazásomig folyamatosan tanítottam, így legidősebb diákjaim már 60 éves érettségi találkozójukra készülnek 2001-ben. Velük mindmáig nagyon jó kapcsolatban vagyok. Tanítottam az Aranyosi Magánkereskedelmi iskolában (1937-1940), a Wesselényi utcai Kereskedelmi iskolában (1940-46), a Vas utcai Széchenyi Kereskedelmi iskolában (1946-51), a budapesti Bölcsészkaron egy évig, majd a Pedagógiai Főiskolán 1952-55-ig, ezután a Cukor utcai Gyakorló Gimnáziumban, majd 1959-65-ig a Fazekas Gyakorló Gimnáziumban. A Pénzügyi és Számviteli Főiskoláról tanszékvezető egyetemi tanárként mentem nyugdíjba 1978-ban. Még most is, 87 évesen is tanítok a Széchenyi Közgazdasági Szakközépiskolában, így utam naponta elvezet a Fáy mellett. Osztálytársaimmal legutóbb 1991-ben jöttünk össze - már csak öten voltunk. 1981-ben, az ötvenéves érettségi találkozón még 14-en jöttünk össze.

Fényi András:
1912-ben születtem. Magyar-latin szakos tanári diplomát szereztem, de sokáig újságíróként dolgoztam, és a tanítás mellett is publikáltam. Többek között a Pedagógusok Lapjában, a Vigília és az Élet című lapokban jelentek meg cikkeim, és kontrollszerkesztést is végeztem. Először 1942-1949 között dolgoztam a Fáy András Gimnáziumban, amely nagyon színvonalas középiskola volt. Az 1949-ben érettségizettek között volt például Poszler György, aki ugyan már rég professzor lett, de nekem csak Gyurka ma is.
A háború után az Évkönyveket is szerkesztettem. 1950-1957-ig a Madách Gimnázium igazgatója voltam. Ezután helyeztek vissza a Fáyba. Az akkori igazgató, Helényi Károly sok olyan tanárt alkalmazott, aki politikailag megbízhatatlannak számított - én is közéjük tartoztam. 1959-ben még ott voltam, amikor az országban elsőként a Fáyban megindult a politechnikai oktatás, amelyből a későbbi szakközépiskola kifejlődött. 1962-1975-ig Debrecenben voltam gimnáziumi vezetőtanár.

Jancsó Ferenc:
1957-ben, az egyetem elvégzése után kerültem a Fáy András Gimnáziumba, mint matematika-fizika szakos tanár. 1956 után voltunk, de én akkor már nem tapasztaltam ennek különösebb következményét. Ekkortól volt Helényi Ferenc az igazgató. 1972-ig tanítottam az iskolában, az utolsó években az esti tagozaton. Később dolgoztam 4 hónapig Bulgáriában, hosszabb ideig a minisztérium Számítástechnikai Főosztályán, 1977-1997-ig pedig a Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója voltam.
Amikor tanítani kezdtem, a Fáyban még sokan dolgoztak az idős, régi gimnáziumi tanárok közül- például ilyen volt Dr. Horváth Péter, Dr. Kaiser László, Hardy Zsigmond- kiválóan felkészült emberek. A fizika szertár jól felszerelt volt ebben az időben.
A szakközépiskolára való átállás nem volt zökkenőmentes: a tanárok nagy része attól tartott, hogy csökkenni fog az iskola színvonala, és különösen a humán tárgyak háttérbe szorulnak majd. A változást mindenesetre felülről rendelték el. Már 1959-től folyt a kísérleti szakoktatás, és 1967-ig egymás mellett élt a gimnázium és a születő szakközépiskola.
A szakközépiskola irányítása hol a fővároshoz, hol a kerülethez tartozott, sokáig nem tudták eldönteni, melyik a jobb megoldás. Az érkező műszaki tanárokat eleinte néhányan indokolatlanul le is nézték. Amennyire meg tudom ítélni, szakmájukhoz általában jól értettek, de a pedagógiában nem voltak járatosak - a beilleszkedéshez idő kellett.
Ezekben az években (és úgy tudom, később is) az iskolában kevesen voltak párttagok. A műszaki tanárok és szakoktatók közül viszonylag többen, mint a közismereti tárgyakat oktatóknál. Az egyik igazgatóhelyettes, Lugossy Jenőné férje a Művelődésügyi Minisztérium miniszterhelyettese volt, így tőle sokan tartottak.

Nagy László Oszkár:
1920-ban születtem. 1929-ig Erdélyben éltünk, utána egy darabig Budapesten. Én a Fáy négy osztályát jártam végig csak, 1931-1935-ig, mert utána ismét elköltöztünk. Leérettségizni végül nem tudtam, de a volt osztálytársaimmal végig tartottam a kapcsolatot. Néhány éve én vagyok az osztálytalálkozók egyik szervezője.
Évfolyamtársam volt a másik Nagy László, aki Svájcba került, és a világ főcserkészévé is megválasztották - ez óriási megtiszteltetés.
Ami engem illet, 1941-1947-ig katona voltam. 1944 őszén a Dunántúlra települtünk, végül amerikai fogságba estem Passaunál. Ezt 1945 őszétől orosz hadifogság követte. Az volt a szerencsém, hogy nem Szibériába, hanem a Kaukázus vidékére kerültünk, ott nem volt túlságosan hideg.
1947-ben térhettem haza, ezután itthon kereskedő, illetve diszpécser voltam 1974-ig, majd egy tsz-nél anyagbeszerző főnök. 1994-ben hagytam abba a munkát.
A Fáyban 67-en kezdtük az osztályt, 46-an érettségiztek le. Éry Emil és Udvarhelyi Ágoston voltak (nemcsak nekem) a kedvenc tanáraim. Guszti bácsi temetésén rengetegen voltak - hiszen ő az Árpád Gimnáziumban is dolgozott a negyvenes évektől, és mindenütt szerették. Sinkovits Imre mondott a temetésen beszédet.
Éry Emilt - úgy tudom - az ötvenes években be is börtönözték politikai nézetei miatt.

Papp Ernő:
1912-ben születtem Szarvason. A pesti tudományegyetemen szereztem történelem - földrajz, majd magyar szakos diplomát. Kiváló professzoraim voltak: történelemből Szekfu Gyula, földrajzból Cholnoki Jenő, magyarból pedig Horváth János. 1936-ban kezdtem tanítani a győri tanítóképzőben.
A világháború végén Franciaországban voltam hadifogoly. A Fáy András Gimnáziumba 1957-ben kerültem, és 1992-ig tanítottam - esti tagozaton is. 1972 után már nyugdíjasként, külön szerződéssel.
Az ötvenes évek végén nagyon jó osztályokban taníthattam - szinte mindenki továbbtanult, tanítványaim közé tartozott az MTA mostani elnöke, Glatz Ferenc is. Külön reál és humán osztályok, illetve orosz tagozat is működött. Az 1962-ben érettségiző osztályomban például 43-ból 9 jeles vagy kitűnő eredmény született, 7 tanulót pedig elsőre felvettek az orvosi egyetemre.
A szakképzés 1959-től kezdve indult be, néhányan tiltakoztak ellene, a többség beletörődött. Mindenesetre az átalakulás miatt senkit sem küldtek el, viszont megépültek az iskolai műhelyek.
A tanítás feltételei közül a jó könyvtár sokáig hiányzott, és gyengék voltak a térképek is, a történelmi térképek kivételével. A központi fűtést nálunk csak a hatvanas években vezették be, addig kályhákkal kellett megoldani.
A Fáyba mindig a kispolgárság gyermekei jártak leginkább, sokan a környező településekről is. Volt olyan osztály, ahol a tanulók egyharmada a bejárók közül került ki.
Helényi és Magyar Sándor igazgatók nem voltak párttagok, helyetteseik azonban igen - valószínűleg nekik kellett a politikai megbízhatóságra is ügyelniük. 1958-ban egy kiállításon az egyik tanítványom a Szovjetunióval kapcsolatos gúnyos megjegyzést írt a vendégkönyvbe - emiatt az ország összes középiskolájából kitiltották, de évekkel később leérettségizhetett. Különösebb politikai propagandát csak Lugossy Jenőné fejtett ki, akinek férje a Központi Bizottság tagja volt.
Az iskolában a hatvanas- hetvenes években számos szakkör működött - például társadalomtudományi, fotós, evezős és bélyeggyűjtő is.

Poszler György:
1945-ben kerültem Budapestre. Kolozsvárott jártam a gimnázium első négy osztályát, így én a Fáynak csak 1945-49 között voltam tanulója. Kitűnő gimnázium volt akkor, családias légkörű intézmény. Az igazgatók - Várady Zoltán, Rédei Jenő - a diákokkal nem nagyon tartották a kapcsolatot. Annál inkább Udvarhelyi Ágoston, azaz Guszti bá', aki igazgatóhelyettes volt. Ő szinte minden diákot személyesen ismert. Kicsit bántott, hogy én sosem kaptam tőle "atyai pofont": mintha nem teljesen fogadott volna be, hiszen csak négy évig jártam az iskolába.
1945 után nagyon súlyosak voltak a károk: a könyvtár jelentős része odaveszett, a szertárak hiányosak lévén Dr. Horváth Péter kémia-biológia tanárunk például elmondta szóban, hogy mit kellene látnunk a kísérletek közben.
Nagy tanáregyéniségeket ismertem meg: Fényi András és Tihanyi Károly - magyar-latin szakos tanárok - adták meg a végső lökést, hogy a bölcsészkarra jelentkezzem. Végh János franciatanárként a kultúrát is igyekezett átadni - Flaubert-ről, Pascalról beszélt. Kunfalvi Rezső, aki a cserkészek parancsnokhelyettese is volt, matematikát és fizikát tanított: igazi úriemberként élt és tanított.
1945-49 között átmeneti éveket éltünk: egyre több lett az ideológia az iskolában - mi már a Rajk-per évében érettségiztünk. Ugyanakkor a tandíj megszüntetése lehetővé tette a szegény diákoknak is, hogy továbbtanuljanak.
Ezekben az években galerik jártak fel időnként az iskolába is: a folyosón is kitörtek verekedések. A Jeszenszky-féle és a Kolbert galeri voltak a leghírhedtebbek. Egyszer egy egyébként szelíd tanár óriási jobbegyenest mért az egyik "bandatagra": általános megdöbbenést és elismerést keltett vele.
A hitoktatás akkoriban még kötelező: túlnyomó többségben voltak a katolikusok, kevés zsidó tanuló maradt: én antiszemita hangulatot nem tapasztaltam.
1948-49-ben már állandósultak a gyűlések: például Mindszenty-ellenes beszédeket tartottak. Az új igazgatót, Rédei Jenőt a tanárok szerették, a diákok már jóval kevésbé. Mindenesetre a politikai változások az ő érkeztével kezdődtek az iskolában.

Tihanyi Károly:
1914-ben születtem Szegeden. Piarista gimnáziumba jártam, egy ideig Sík Sándor is tanított, a pesti egyetemen pedig Horváth János tanítványa voltam. Magyar-latin szakos diplomát szereztem. A világháborúban súlyosan megsebesültem a keleti fronton - meg kellett tanulnom bal kézzel írni. Szerencsém, hogy eredetileg balkezes voltam.
A hadifogságban több orosz kifejezést is örökre megtanulhattam: például "málenkij roboty", "davaj." 1946-ban, még Várady Zoltán igazgatósága alatt kerültem a Fáyba, ahol 1957-ig tanítottam. Hamarosan új igazgató jött: Rédei Jenő. Ő a tanárokkal - velem is - rendes volt. Ekkor kezdődött az ideológiai fordulat: a tanárok egy részét beléptették a Kommunista Pártba. Több akkori kollégám egyetemre ment tanítani: Pázmány Béla, Pásztor István a Műegyetemre mentek, Koczkás Gyula pedig az orvosira.
Egészen különleges volt Kepes Jenő matematikus kollégám esete: amikor megkérdeztem, hogy van, azt felelte: "Ahogy egy bolond lehet." - Elszégyelltem magam, ekkor tudtam meg, hogy zárt intézetből engedték ki. Mégis kiválóan tanította a matematikát - az ő esete is azt mutatja, hogy a zsenit az őrülttől néha csak egy hajszál választja el.
1957-ben a "szolgálat érdekében" áthelyeztek: nem mondták ugyan ki, de valószínűleg a forradalom alatti magatartásom, vagy néhány megjegyzésem váltotta ezt ki.
Ezután a Szent László Gimnáziumban dolgoztam, egészen 1997-ig, amíg egészségem engedte.
15 évig eközben a fegyházban is tanítottam. Itt kaptam a legnagyobb dicséretet, ami minden kitüntetésnél többet ér: egykori rab tanítványom azt mondta: " apánk helyett is apánk volt".
Az ötvenes években ugyan hívtak az egyetemre is, de mivel nem hagytak elég felkészülési időt, inkább nem mentem. Úgy intéztem, hogy az alkalmasságomat eldöntő beszélgetésen a politikával kapcsolatos kérdésre rossz választ adjak. Éppen egy egykori piarista diák ült velem szemben, különösen utáltam mindig a köpönyegforgatókat. Azt mondta: - "Tihanyi elvtárs! Hiszen ezt tudnia kell, ha természetesen gondolkodik!" - Azt válaszoltam nekik, hogy éppen azért nem tudom a választ, mert természetesen gondolkodom. Így maradtam középiskolai tanár. Nem bántam meg.

Az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny helyezettei 1983-1999:

1983: Zsótér Ferenc (2.), Fenyvesi Tamás (6.)
1984: Siklósi László (9.)
1985: Kucsera Tibor (4.), Pap Tibor (9.)
1986: Nagy Lajos (11.)
1987: Mihalecz Károly (1.), Semsey Ákos (8.)
1988: Szabó István (3.), Fehér Nándor (7.)
1989: Szabados Gergely (3.), Kovács Zsolt (5.)
1990: Pataki Nándor (4.), Lévay Károly (5.), Vörös Róbert (10.)
1991: Kosik Béla (2.), Molnár Attila (7.)
1992: Tóth Gábor (2.), Agg Endre (5.)
1993: Naményi Dénes (1.), Bognár Gábor (6.)
1994: Hársfalvi Péter (9.)
1995: Makai Attila (1.), Ormos Attila (10.)
1996: Majosházi Péter (1.), Illés András (5.), Bihari Zoltán (8.)
1997: Csiszár Balázs (3.), Tóth Sándor (8.)
1998: Szüllo Szabolcs (4.), Kéméndi Róbert (6.), Szabados György (10.)
1999: Gaál Péter (5.), Sóki Roland (7.)

Néhány jelentősebb tanulmányi versenyeken elért siker a Fáy András Gimnázium diákjaitól:

1929: Bezsák Miklós történelemből 1. helyezett az országos tanulmányi versenyen
1929: Az országos gyorsíró versenyen a Fáy András Reálgimnázium csapata 1. helyezett
1953: Mercz László a Rákosi Mátyás tanulmányi versenyen 1. helyezett
1954: Kása István az Arany Dániel matematikai versenyen országos 1. hely.
1957: Papp Gyula az Eötvös Loránd tanulmányi versenyen fizikából 1. helyezett

AZ ISKOLA TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATOS KRONOLÓGIÁJA:

1908: A Tűzoltó utcai elemi iskola épületében megkezdi működését a Fáy jogelődje, a VIII. Kerületi Magyar Királyi Főgimnázium fiókiskolája
1910: A Mester utca 65-ben bérel néhány termet az iskola
1914-1918: Az első világháborúban a gimnázium legalább 70 diákja és számos tanár is harcol, 6 diák és 1 tanár életét veszti a fronton. A háború idején az iskola tanulói és tanárai 270 ezer korona hadikölcsönt jegyeznek.
1916: Leérettségizik a Mester utcában tanuló első párhuzamos osztály.
1917: Kinevezik az önálló IX. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium igazgatójává Fodor Gyula dr.-t, ő 1918-ban súlyos betegségben meghal.
1918-1919: Az Őszirózsás Forradalom és a Tanácsköztársaság alatt igazgatóhelyettes, majd Direktórium irányítja az iskolát.
1919: Korpás Ferenc lesz az igazgató (1924-es haláláig).
1921: A gimnázium felveszi Fáy András nevét. Megkezdi működését a Lóczy Lajos Cserkészcsapat Hermann (Temesi) Győző irányítása alatt. (Későbbi parancsnoka Udvarhelyi Ágoston.)
1924: A Fáy reálgimnáziummá alakul, új igazgatója 1936-ig Haszler Károly
1928: Évekig tartó építkezés után átadják a Mester utca 60-62 alatti új iskolaépületet, ahol a tanítás azóta is tart. Megalakul a Fáy öregdiákjainak szövetsége.
1929: A cserkészek nagy sikert aratnak az angliai világtalálkozón.
1931: A Lóczy Lajos Cserkészcsapat új parancsnoka Udvarhelyi Ágoston.
1934: A Fáy gimnáziummá alakul a Hóman-féle iskolareform következtében. A kifutó osztályok továbbra is reálgimnáziumként működnek.
1936: Haszler Károly halála után Rózsa Kálmán az igazgató. Miután ő 1937-ben meghal, Róder Pál követi. Róder Pál elhunytával 1938-1941 között Sallay Géza a gimnázium vezetője.
1940: Megalakul a takarékosságra nevelő Diákkaptár. A háborús felkészülés jegyében Síszakosztály alakul. Kötelezővé teszik a leventeképzést.
1941: Sallay Géza halála után 1941-46-ig Várady Zoltán az igazgató.
1943: A tanév kezdetén az iskolaépületet a hadsereg veszi igénybe. A tanítás a Zrínyi Gimnáziumban kezdődik.
1944-1945: Rövidített tanévek, az oktatás a Zrínyi Gimnáziumban és a Lónyay modern óvóhelyén folyik, az ostrom alatt súlyos ember és anyagi veszteségek érik a Fáyt.
1945-1949: A négyosztályos gimnáziumra való áttérés miatt a korábbi I-IV. gimnáziumi osztályok általános iskolaként működnek.
1946: Rédei Jenő az új igazgató
1948: A cserkészet helyett úttörőmozgalom szervezése. Megkezdődik az esti tagozaton is a tanítás.
1949: Megszűnik a kötelező hitoktatás, politikai kampányok és nagygyűlések követik egymást a tanév közben. Az utolsó Értesítő megjelenése.
1950: Egy évre Berend Miklós lesz az igazgató. Megalakul a Szülői Munkaközösség és a DISZ az iskolában. Radikálisan átdolgozzák a tanterveket. Kötelezővé válik az orosz nyelv oktatása
1951-1956: Tóth Géza az igazgató. Koedukálttá válik az iskola.
1956: A XX. kongresszus után tavasszal sietve átdolgozzák az érettségi követelményeket.
A forradalom alatt súlyos anyagi károk keletkeznek. A diákok és a tanárok többsége a felkelőkkel rokonszenvezik.
1957: Januárban újraindul a tanítás. A diákok megmozdulásait elfojtják. A tanároknak ideológiai értekezleteken kell részt venniük.
Helényi Ferenc az új igazgató 1971-ig.
1959: Megkezdődik a kísérleti politechnikai képzés. Megalakul az iskolai KISZ-szervezet.
1963-1967: Párhuzamos gimnáziumi (a kifutó osztályokban) és szakközépiskolai oktatás.
1967: A Fáy Ipari Szakközépiskolává alakul.
1971: Helényi Ferenc halála után decembertől Radnai Antal az igazgató, 1974-ig. A párttitkárral és a szakszervezeti titkárral kialakuló konfliktusok miatt ekkor lemond.
1973: Közlekedésgépészeti irányúvá válik az iskola, az addigi, az autós képzéssel párhuzamos szerszámkészítő képzés megszűnik. Ismét csak fiúk járnak a Fáyba.
1974-76: Átmenetileg Kazy Dezső és Pátkai Györgyné igazgatóhelyettesek viszik az ügyeket. Komoly zavarok az iskola működésében.
1976: Magyar Sándor lesz az igazgató 1986-os nyugdíjazásáig. Bevezetik a szaktermeket és a tanári kabinetrendszert.
1980: Már csak kéthetenként tanítanak szombaton.
1982: Az ötnapos munkahét kezdete.
1983: Az iskola alapításának 75. évfordulóján nagyszabású ünnepségek a Fáyban és a Vigadóban. Jubileumi Évkönyvet adnak ki.
1986: Varró Lajos lesz az igazgató, az addigi 2 helyett 3 igazgatóhelyettes (Bolla Éva, Pletser József, Szalai József.) Fáy András születésének 200. évfordulóján ünnepség a Corvin moziban.
1989: Megkezdődik az érettségi utáni technikusképzés. Megszűnik a KISZ és a pártszervezet, valamint a kötelező orosz nyelvoktatás.
1990: A nagyvállalatok helyett magánvállalkozókkal is szerződést köt az iskola. Orosz helyett német nyelvoktatás. Külföldi - elsősorban német - autógyárakkal veszik fel a kapcsolatot.
1991: A szaktermi rendszer megszűnik, a tanári kabinetek maradnak
Befejeződik az oktatás az esti tagozaton.
1992: Életbe lép a tanárokra is vonatkozó Közalkalmazotti Törvény
1993: A demográfiai hullám tetőzik, több mint 700 tanulóval. Azóta fokozatosan csökken a diákok száma.
1998: A Toyota T-TEP képzési program kezdete. A NAT miatt az ekkor beiskolázott évfolyam az érettségi után szerezhet csak szakmunkás bizonyítványt.
1999: A Toyota program második lépcsője is beindul. A Világbank Humán Erőforrások Programjához a Fáy is csatlakozik.