A Leonardo-program

Vámos Levente (13.e) élménybeszámolója

Őszintén szólva, kis félelemmel, de nagy örömmel vágtam neki ennek az útnak, hiszen eddig csak már érettségi után, a szakképzést végző tanulók mentek ki, és lássuk be, nekik sokkal több tapasztalatuk van a szakmában, mint nekem. Később kiderült, a félelmemnek nem volt alapja. Elég jól felmérték kint a helyzetet, és a megértették a hiányosságomat.

Első 2 hetünket egy ottani Mercedes márkakereskedésben töltöttük, ahol főleg haszongépjárművekkel foglalkoztunk. Hála a német kollégák segítőkészségének, hamar és könnyen el tudtam igazodni a napi teendőkben. A harmadik hetet kérésünkre az osnabrücki „BKV”-nál töltöttük, ahol főleg villamossági teendőket végeztünk.
Persze a munkaidőn kívül se unatkoztunk, hiszen a német barátaink elég sűrű programmal készültek nekünk. Többek között gokartozással, de ami számomra a legnagyobb élmény volt, az, amikor a Nürburgringhez tettünk egy egész napos látogatást, ahol (már ott is a módosabb rétegbe tartozóknak) tartottak úgynevezett szabad edzést, a mi legnagyobb örömünkre. Összességében el kell mondanom, hogy ez számomra egy hatalmas élmény volt mind a programok, mind a szakmai tapasztalat, és mind a nyelvtanulás szempontjából is.

Ezúton szeretném megköszönni mindazoknak, akik lehetővé tették az utazásunkat, és gondoskodtak, hogy egy percig se unatkozzunk mind magyar, mind német részről.

Leonardo Program 2013

A németországi Osnabrück város szakiskolájával már évek óta folytatunk diákcsere programot, még ha nem is a szó klasszikus értelmében. A német és magyar diákok a kiutazásuk során nem az ottani iskolában tanulnak, hanem szakmai gyakorlatra érkeznek.

Az idén öt tanuló, Kevin Bruning, Marius Krause, Hugo Norte Marques, Louis Spellmeyer és Tim Willms érkezett Germániából március 29-én. Az első napokban a várossal és az iskolával és a magyar szakképzési rendszerrel ismerkedtek. Április első napján a győri egyetemen jártunk, ahol a Belsőégésű Motorok Tanszéket látogattuk meg. A körbevezetést egy volt diákunk (jelenleg az egyetem hallgatója), Istvánkó Károly szervezte meg. Nagyon sok, érdekes dolgot, vizsgálatot láthattunk.
Aztán másnap leutaztak Kecelre, ahol a Benedeczki Diesel műhelyben gyakorlatoztak. Őket egy technikus tanulónk, Dobóczi Zsolt kísérte el, hogy az esetleges nyelvi nehézségeket áthidalhassa. Benedeczki Lajos úr jellemzően Bosch berendezésekkel felszerelt műhelye nem csak az országban egyedülálló, valószínűleg a világon bármely hasonló műhellyel felvenné a versenyt, így a német fiúk ezúttal is elismerően szóltak az ott töltött néhány napról (ezúton is szeretnénk megköszönni Grúber Herminának a szervezésben nyújtott segítséget).

A második héten végig Toyota szervizekben voltak. 3 fő a Reálszisztémánál volt, Gundacker Bence kíséretében, míg 2 fő Vámos Leventével az Emil Freyhez ment.
Vasárnap Szőcs Anikó tanárnő idegenvezetésével látogatták meg a város nevezetes helyeit, és mentek el sétahajókázni.
A harmadik héten a toyotás szervizgyakorlat mellett, szerdán részt vettek a fáys sportnapon is, illetve csütörtökön a Waberer's telephelyét látogattuk meg. Szombaton hajnalban muszáj volt korán kelni, hiszen hajnali 5-re már a reptéren kellett lenni. Ott még váltottunk néhány szót az itt töltött 3 hétről, hogy érezték magukat, miként telt a Magyarországon töltött idő, milyen volt az általános benyomásuk. Jellemzően pozitívan nyilatkoztak mindenről, az egy-két kritikai észrevételt igyekezzük legközelebbre kiküszöbölni.

Köszönetnyilvánítás:
Az osnabrücki diákok háromhetes magyarországi szakmai gyakorlatának megszervezésében és lebonyolításában a segítségünkre voltak:
Szőcs Anikó tanárnő (Fáy), Gruber Hermina (Benedeczki Diesel Center, Kecel), Istvánko Károly (öregdiák), Dobóczi Zsolt (15.b), Gundacker Bence (15.a), Marti Levente (15.b), Szabó Norbert (15.c), Vámos Levente (12.e).

Gundacker Bence élménybeszámolója

Bizonyára sok diákban felmerült már ez a kérdés: miért érdemes angolul, németül tanulni? Miért erőltetik a tanárok, hogy más nyelveket is tanuljunk? Nos, a válasz igen egyszerű. Mivel az autóipar két alapvető nyelve az angol és a német, nem árt, ha egy autószerelő, függetlenül attól, hogy éppen melyik országban tevékenykedik, beszéli vagy legalább érti ezeket a nyelveket. Az egyre bonyolultabb járművek javításához elengedhetetlen a megfelelő javítási útmutató megértése. Ezeket általában magyar nyelven elég nehéz megszerezni, de ha meg is szerezzük, mivel az eredeti nyelve angol vagy német volt, a fordítások miatt nem biztos, hogy ugyanaz, mint az eredeti nyelven. Erre még az igen precíz és jogosan népszerű Bosch gépeknél is van példa. Márpedig aki ebbe az iskolába jár, az valószínűleg autószerelő szeretne lenni. Azt se felejtsük el, hogy a hétköznapi életben is számtalanszor találkozunk angol és német szövegekkel, feliratokkal. Higgyétek el, nem mások miatt kell ezt megtanulni, hiszen senkit nem érdekel, ha nem tudsz kommunikálni ezeken a nyelveken, majd keresnek mást, aki nem sajnálta az időt és erőt, hogy megtanulja. Abban az esetben, ha egy turista keres más embert, hogy útbaigazítsa, akkor lehet, hogy neked mindegy lesz, de ha egy álláslehetőséget buksz el emiatt, akkor szerintem már szomorúbb leszel.

Szeretnék egy történetet megosztani veletek. Májusban négyen az iskolából lehetőséget kaptunk, hogy Németországba menjünk három hétre cserediáknak. Mindenki nagyon örült, de volt, aki tartott attól, hogy hogyan érteti majd meg magát, mert nem biztos, hogy olyan jól tud németül. A kezdeti nyelvi nehézséget sikerült azzal leküzdeni, hogy olyan emberekkel találkoztunk, akik fél szavakból is megértették, mit szeretnénk. A szakmai gyakorlatunk két elég komoly márkaszervizben volt, ketten a Mercedesnél, ketten a VW-nél voltunk, a három hét alatt itt már felmerültek olyan szavak, amelyek ismeretének hiánya megmutatkozott. Mivel magyarul már tanultunk arról, mit hogyan kell javítani, cserélni, tudtuk, mit kell csinálni, csak nem volt egyszerű elmondani, hogy ezt ránk bízhatják. Volt, aki a második héten kijelentette: De kár hogy nem tanultam többet németül, rengeteget kellene még fejlődnöm, hogy pl. ilyen helyen elhelyezkedjek Németországban. Igen. Egyénfüggő, hogy valaki szeretne-e egy külföldi országban dolgozni, de miért is ne? Ha tudom ugyanazt, mint ők, és beszélem a nyelvet, akkor ugyanannyi esélyem van, mint nekik, és ugyanannyi pénzt is kapnék érte. Volt, akinek ajánlották, hogy a szakma megszerzése után maradjon kint, és dolgozzon náluk, persze ehhez komoly nyelvtudás és alkalmazkodóképesség kell. Én mindenképp azt tanácsolom: bármennyire is fáj, a tanárok a diákokért vannak, és jót akarnak nekik, és ha azt mondják, hogy ez neked jó lesz, ha megtanulod, higgyétek el! Úgy néz ki, igazuk van!

Német diákok magyarországi látogatása

Német társiskolánk projektkoordinátorával - Günter Willmann úrral - történt egyeztetés és szervezés alapján a 2012-2013-as tanévben 3 tanuló érkezett tőlük, név szerint Lennard Felix Najorka, Pascal Bruns, Andre Markus Kwade. A nálunk töltött 3 hét során, szakmai gyakorlaton és iskolai labor gyakorlatokon vettek részt.

Osnabrücki partnerünk diákjai 2013. április 21-én vasárnap délután érkeztek Ferihegyre. Onnan egyenesen Kecel felé vették az irányt, ahol Benedeczki Lajos úr dízelműhelyében (http://www.benedeczkimuhely.hu/) dolgoztak az első héten. Elmondásuk alapján sok érdekeset láttak és tanultak a különböző dízelrendszerekkel való munka során. Egyikük még elismerő oklevélben részesült, amit Benedeczki Úr nagy gonddal állított ki. A keceli műhelyben végzett munkával, illetve a keceli körülményekkel (szállással, étkezéssel) mindig nagyon elégedettek a német fiatalok. Ezúton szeretnénk ismét megköszönni Gruber Hermina kisasszonynak a keceli helyszínen való szervezés hatékonyságát. A hét végén a hadtörténeti múzeumot is meglátogatták, majd vasárnap felutaztak Budapestre (köszönet a http://www.lacibusz.hu/ -nak).

A második héten iskolánk különböző műhelyeit, laborjait látogatták végig a fiúk. A hét egy-egy napján iskolánk más- más diákja kalauzolta őket, illetve a magyar diákokkal együtt részt is vettek a különböző foglalkozásokon. A hét közepén - május 1-jén - azon diákjainkkal, kik majd később Osnabrückbe utaznak, rövid városnézésen és barlangtúrán voltak. Csütörtökön még egy délelőttöt nálunk töltöttek, míg pénteken a BKV metrójavító műhelyében tettek látogatást. Szombaton kilátogattunk a Hungaroringre, ahol a WTCC magyar futamának edzését és időmérését néztük meg. Vasárnap Gundacker Bence és Szőcs Anikó tanárnő hajókirándulásra vitte őket, az úti cél a Római part volt. Az út alatt a Dunáról remek lehetőség nyílt számukra, hogy a főbb nevezetességeket kívülről megtekintsék.

Az utolsó hetet a fiúk a Toyota Emilfrey mogyoródi úti műhelyében ( http://www.emilfrey.hu/index.php?page=toyota ) végezték szakmai gyakorlatként. A velük együtt gyakorlatozó magyar diák (Vámos Levente) elmondása alapján, "nem unatkoztak", "alaposan befogták őket a munkába". Ezúton is köszönet érte Varga Ferenc úrnak.

A harmadik hét péntekére már nem terveztünk semmit, hogy kedvük szerint tölthessék az utolsó budapesti napjukat. 2013. május 11-én, szombaton délelőtt indultak haza. Reméljük, hogy jól érezték magukat Magyarországon és hasznosan telt el ez a három hét.

Május 20-án indul utánuk iskolánk 4 tanulója, Fáy Kristóf, Gundacker Bence, Marti Levente és Szabó Norbert, akik hasonlóan 3 hetet fognak Osnabrückben eltölteni.

Pályázatunk támogatást nyert

Idén februárban adtunk be újabb pályázatot a Tempus Közalapítványhoz, hogy európai uniós támogatást kaphassunk német partneriskolánkkal való kapcsolatunk folytatásához. A pályázatunkban a következő két tanévre három-három 14. évfolyamos tanuló 3 hetes, osnabrücki szakmai gyakorlatához kértünk pénzügyi segítséget. Örömmel tájékoztatjuk a kedves érdeklődőket, hogy az ehhez szükséges összeget megkaptuk.

Részvételünk a Leonardo da Vinci-programban

Iskolánk nemzetközi kapcsolatai a 90-es évek eleje óta erősödnek. Az első – háromhetes – továbbképzésekre tanáraink 1991 decemberében utazhattak ki Németországba. Akkoriban indult el az IPOSZ és a Német Kézműves Kamara között létrejött megállapodás alapján szervezett továbbképzés-sorozat magyar szakemberek számára. Pletser József akkor műszaki igazgatóhelyettesként két műszaki tanár részére biztosított lehetőséget részvételre. Huszti Tibor Traunsteinben autóelektronika, Szalai László pedig Simmerathban dízeltechnika továbbképzésen töltött három hetet. Ezután gyakoribbá váltak az ilyen jellegű szakmai utak, a legtöbb műszaki tanár kijutott hosszabb-rövidebb idejű tanfolyamra.
Ugyancsak a 90-es években váltak rendszeressé külföldi tantestületi kirándulásaink, amelyek keretében meglátogattunk egy-egy, a mienkéhez hasonló profilú iskolát, ahol számos értékes tapasztalatot gyűjtöttünk.

Egészen újszerű kapcsolatrendszer indult el 1999-ben, amikor a párizsi CFI iskola vezetői látogattak Magyarországra, és azzal az ajánlattal keresték meg iskolánkat, hogy hozzunk létre csereprogramot diákok részére. Elhatároztuk, hogy közösen pályázatot nyújtunk be, és az Európai Unió által támogatott Leonardo da Vinci-program keretében támogatást kérünk diákcsoportok cseréjének megvalósításához. Az első pályázatot Pletser József készítette, ennek kedvező elbírálása után 2001 júniusában Varró Lajos igazgató úr, Pletser József műszaki igazgatóhelyettes és Szalai László gyakorlati oktatásvezető utazott Párizsba a partneriskola vezetőinek meghívására a részletek egyeztetésére.
Az első francia diákcsoport 2001 szeptemberében érkezett. Ez volt az a tragikus szeptember, amikor szeretett és tisztelt igazgatónk, Varró Lajos meghalt. Pletser József vette át az iskola irányítását. Sajnos a váratlanul ránk szakadt számtalan gondot még az is tetézte, hogy a francia diákok látogatása nem volt zökkenőmentes. Nem kis aggodalommal készültünk a magyar diákok párizsi utazására. Tanulóink közül kiválasztottuk a legjobbakat, alaposan felkészítettük őket, de még így is szorongva vágtunk neki a 22 órás autóbuszútnak. Párizsban minden várakozásunkat felülmúló vendégszeretettel fogadtak, francia kollégáink kitűnő programot készítettek számunkra. A három hét életre szóló élményeket adott diákjainknak és a kísérő tanároknak is.
Az első csoport tapasztalataiból okulva a következő évben már partneriskolánk vezetői is válogatott tanulókat küldtek, akiket felkészítettek az utazásra, Magyarországról előadásokat tartottak a tanulóknak, az utazás előtt magyar esten vettek részt a Magyar Nagykövetségen. Ennek eredményeként a második és azóta minden további csere zökkenőmentesen zajlott, tanáraink és tanulóink között is barátságok alakultak ki, évről évre kellemesebb és sikeresebb a kapcsolat. 2003-ban tantestületi kiránduláson Párizsban jártunk, ahol meglátogattuk a partneriskolát is. A francia diákcsere program keretében e tanévben utazik ki a hatodik csoportunk, ezzel eddig kb. 120 diákunk tölthetett három hetet Párizsban, de a sorozat folytatódik, már megkaptuk a támogatást a következő tanévre is.

A francia diákcsere programhoz hasonlóan egy német iskolával is létesítettünk kapcsolatot. A Berufsbildende Schulen Osnabrück szakképző intézménnyel először műszaki tanárok cseréjéről állapodtunk meg, és pályáztunk közösen támogatásra az EU által támogatott Leonardo da Vinci-program keretében. A sikeres pályázat eredményeképpen a 2005/2006-os és a 2006/2007-es tanévben összesen négy alkalommal fogadtuk német műszaki tanár kollégáinkat, és ugyancsak négy alkalommal utaztak ki műszaki tanáraink Osnabrückbe egyhetes tanulmányútra. Ezek keretében mi megmutattuk német kollégáinknak, hogy egy-egy szakmai témakör oktatása hogyan történik nálunk, majd ugyanezt tanulmányozhattuk mi is Osnabrückben. A szakmai programok mellett számos kulturális eseményen, baráti találkozón vehettünk részt, így a két iskola tanárai között szinte baráti kapcsolat alakult ki. A csereprogramok szakmai tartalma minden alkalommal egy-egy meghatározott témakörhöz kapcsolódott. Így első alkalommal a dízeltechnika, utána klímatechnika és erőátvitel, majd autóelektronika, végül gépjármű diagnosztika volt a látogatás fő témája. Természetesen emellett megismertük egymás iskoláját, tapasztalatot cseréltünk módszerekről, új technikai eszközökről, a szakma újdonságairól. Nagy örömünkre szolgált, hogy német barátaink elismeréssel szóltak a Fáyról, véleményük szerint a két iskola műszaki színvonala és felszereltsége is egyenrangú, szívesen jönnek hozzánk, és ők is értékes tapasztalatokkal térhetnek haza.
A jól sikerült tanári csereprogram után megszerveztük a tanulói csereprogramot is az osnabrücki iskolával. Első csoportunk a 2006/2007-es tanévben utazott ki. A tanulócsere is sikeresen zajlott le, e tanévben folytatása következik. Mi is fogadunk német tanulókat, és a mi diákjaink is utaznak Németországba.
A műszakitanárcsere-program is folytatódik, sikeres pályázatunkkal elnyertük a támogatást a 2007–2009 időszakra is.
Sikeres programjainkról tanulóinkat és az iskolánk iránt érdeklődőket folyamatosan tájékoztatjuk. Több cikket jelentettünk meg az Autótechnika c. szakmai folyóiratban, az iskola FIRKA című lapjában, tanulóink internetes blogban számolnak be élményeikről. Egy ízben a Magyar Televízió is riportot sugárzott Leonardo da Vinci-programjainkról.
A nemzetközi tanuló- és tanárcsereprogramok szervezése 2001 óta Szalai László műszaki igazgatóhelyettes feladata, de nagyon sok kolléga részt vesz a programok lebonyolításában, a vendégek fogadásában, a kiutazó csoportok felkészítésében, hiszen ezek a programok eredményességükkel, hasznosságukkal megérik a ráfordított munkát, sok diák és tanár számára nyújtottak már eddig is szép élményeket és értékes tapasztalatokat. Talán a legfontosabb értéke azonban ezeknek az utazásoknak a más népek kultúrájának megismerése, a nyelvtanulás fontosságának és a nyelvtudás örömének a megtapasztalása. A francia csereprogram hivatalos nyelve az angol, de tanulóink rövid francia nyelvtanfolyamon is részt vesznek a kiutazás előtt, hogy ezzel is serkentsük őket az idegen nyelvek tanulására. A németországi kiutazásnak pedig alapfeltétele a jó német nyelvtudás.

Egykori és jelenlegi társiskoláink honlapja:

Centre des Formations Industrielles
www.cfi.ccip.fr
Berufsbildende Schulen des Landkreises Osnabrück - Brinkstrasse
www.bbs-os-brinkstr.de/